A Szent Erzsébet Út állomásai


Sárospatak

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Sárospatak településen:


Egykori Trinitárius kolostor, mai Múzsák temploma
Szent Erzsébet u. 30.
+36 (47) 311-083

Farkas Ferenc zeneszerző emlékszoba.

Református kollégium
Rákóczi u. 1.
+36 (47) 311-057
Huszár Panzió és Étterem
Kazinczy út 3.
+36 (30) 403 4085

E-mail: huszarpanzio@freemail.hu

Református templom
Lorántffy u. 2.
+36 (47) 311-213
Kati szállás
Szent József u. 50.
00 36 (20) 286 85 30
Cziczer Katalin

A szállás ingyenes, 2-3 főt tudnak elszállásolni.

Sárospataki Bazilika
Szent Erzsébet út 15.
+36 (47) 311 183

E-mail: plebania@pr.hu
Plébános: Bereczkei Miklós
A plébánia nyitvatartása: Hétfőtől-péntekig: 9-12 óráig
A Bazilikába idegenvezetés kérhető a Szent Erzsébet Házban.

Képtár
Szent Erzsébet u. 14.
+36 (20) 477 0086
Bordás István

Andrássy Kurta András szobrászművész és Domján József festőművész kiállítás.

Szent Erzsébet Ház
Szent Erzsébet út 13.
+36 (47) 314 107

E-mail: info@szenterzsbetut.hu
Teljes körű információ a Szent Erzsébet Úttal kapcsolatban.

Makkhetes Étterem
Kossuth Lajos út 46.
+36 (20) 993 7844
Szent Péter és Szent Pál Görögkatolikus templom
Szent József u. 6.
+36 (47) 311 648
id. Mosolygó Tamás parókus
Megyer-hegyi tengerszem
Sárospatakról Sátoraljaújhely irányába a főútról balra letérve található a Tengerszem.
V. András Étterem és Kávéház
3950, Sárospatak, Béla Király tér 3.
Tel./Fax: 06-47-312-415 Tel.: 06-309-535-055
Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara
Eötvös u. 7.
+36 (47) 513-000

1911-1913 között Lechner Ödön és Warga László tervezte, felvidéki neoreneszánsz épület.

Vár Vendéglő Étterem Panzió
Árpád út 35.
+36 (47) 311 370

E-mail: info@varvendeglo.hu

Művelődés Háza előtti Csodaszarvas és Prométheus szobor
Eötvös u. 6.

Péterffy László szobrai.

Várkertben II. Rákóczi Ferenc lovasszobra
Művelődési Ház
Eötvös u. 6.
+36 (47) 311 811
Stumpf Gábor

Makovecz Imre tervezte.

Végardó Fürdő
+36 (47) 655 317 vagy +36 (47) 655 322
Rákóczi -pince
Szent Erzsébet u. 26.
+36 (47) 311 902
Vízikapu
Szent Erzsébet utcából nyílik.

Bodrog folyóhoz vezető út.

Rákóczi Vár, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Szent Erzsébet u. 19.
+36 (47) 311-083
Zarándokszállás - Eszterházy Károly Egyetem Comenius Campus Dezső Lajos Kollégium
3950 Sárospatak, Eőtvös út 5-7.
+36 (30) 867 716 5
Balázs Csabáné

Bodrogolaszi

A települést 1244-ben említik először, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített ide, de templomát már 1201-ben is említették.

1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknakj is volt itt birtokuk, majd 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta.

A középkorban mezőváros volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházva.

A török hódoltság idején elpusztult, 1567-ben a törököktől elpusztított helységként vették fel az adólajstromba, később azonban újra felépült. Előbb Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe, 1598-ban pedig a terebesi pálosok szerepetnek ismét birtokosaiként.

1606-ban Olaszit Bocskay István foglalta el, de 1610-ben a pálosok visszakapták, majd 1651-ben az újhelyi pálosok vették át a terebesi pálosok birtokait; közöttük Olaszit is, majd 1786 után a vallásalapé lett.

1739-ben pestisjárvány pusztított a községben, mely a falu 201 lakosának a halálát okozta.

A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület, manapság kihasználatlan.

A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyassszony, egy csókért adományozta az ujhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvízű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták.

A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.

1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt. Ebből 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 református volt.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Bodrogolaszi településen:


Árpád-kori római katolikus templom
Fő utca 1.
Tel.: 47/311 183
Szacskó Jánosné
(30) 359 7375
Községi Önkormányzat
Fő út 11.
+36 (47) 303 003
Ráski Gáborné

E-mail: bodrogolaszi@bodrogolaszi.hu

Chemin Neuf közösség
Kastély út 1.
+36 30 570 43 40, +36 20 828 9573
Csomor Ottóné

Kápolna a Lónyai Kastélyban.
Házaspárok útja a kastélyparkban.

Szálláshely és étkezésre is van lehetőség.

Lónyay-kastély
Kastély u. 1.
+36 (20) 828 9570
Csomor Ottóné

Lónyay Ödön építette 1861-ben. Ödön fia, Elemér volt  az utolsó ura. 

A kastély évtizedekig nevelőotthonként működöt, majd a rendszerváltás után visszakerült a bencések tulajdonába. A főapátság 99 évre átadta a Chemin Neuf Közösségnek, akik lelkigyakorlatos központként működtetik.

Csoportos étkezés
+36 47 303 196

Előzetes bejelentkezés alapján, az óvoda konyháján.

Református templom
Szent Benedek u. 15.

18. századi késő barokk. 

Darnói apátság romjai
Bodrogolaszi és Komlóska közötti úton.
Római Katolikus Templom
Fő út 1.
+36 (47) 311 183
Szacskó Jánosné
+36 (47) 303 165, +36 (30) 359 7375
dr. Pados Ottokár OSB emléktábla
Fő u. 1.

Az Árpád-kori római katolikus templom toronybejáratánál, fekete gránitból. 

Szarka-kút
Bodrogolaszi és Komlóska között.

Pihenő- és vízvevőhely.

Görögkatolikus templom
Fő u. 22.
47 303 001
Rojkovich István
47 303 001

Hegyalja egyik legrégibb görögkatolikus kőtemploma. Elődje fából 1670-ben épült. 1780-ban épült, késő barokk stílusban. Mai formáját 1802-ben nyerte el. Az ikonosztáza is ekkor készülhetett.

Komlóska

A település várát 1379-ben említik először, mikor is a birtokos Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak rajta. A második és jelen tudásunk szerint egyben az utolsó említése 1398-ból származik. Borovszky Samu Zemplén vármegye című műve szerint a Pusztavár nevű hegyen Husziták emeltek „váracsot”, melynek azonban már az 1900-as évek elején is kevés nyoma látszott.

Komlóska nevét az oklevelek 1396-ban említették először Komlós néven, ekkor birtokosául Csirke Margitot írták, majd nem sokkal később 1397-benKomlóstelek néven is említették.

A község 1884-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, akkor Zemplénhez csatolták.

A település a mai napig őrzi 18. századi ruszin telepeseinek nyelvét, kisebbségi kultúráját. A falu a magyarországi ruszinok egyik központja.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Komlóska településen:


Babó Vendégház
3937 Komlóska, Rákóczi u. 29.
(47) 338 155
Pusztavár vagy Solymos vár
Komlóskát elhagyva a műúton Erdőhorváti felé.
Csoportos étkezés
+36 (47) 338 127

Előzetes bejelentkezés alapján, az óvoda konyháján.

Ruszin tájház
Rákóczi u. 20.
+36 (30) 338 127, +36 (47) 338-127
Éva Vendégház
3937 Komlóska, Subanya köz 1.
(47) 387 199 vagy (20) 588 3713
Sólyomvár Panzió és Étterem
Rákóczi út 9.
+36 (47) 538 016

Fax: +36 (47) 538 015
E-mail: www.solyomvar.hu
Étkezési lehetőség kisebb csoportoknak is.

Községi Önkormányzat
Rákóczi út 27. Az önkormányzatnál lehet érdeklődni olcsó szállásról, mely az iskola épülete.
+36 (47) 338 127

E-mail: komloska@t-online.hu

Telér-tanösvény
A görögkatolikus templommal majdnem szemközt, a főút túloldalán indul a Komlóskai-medence természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató tanösvény északi körútja. A tanösvény valódi kezdete a turistaház előtt találjuk a Ruszin tájház után.
Krisztus Urunk Mennybemenetele Görögkatolikus Templom 1820-ban épült.
Ady Endre út 22.
+36 (47) 338 228
Szikora Benedek görögkatolikus parókus
+36 (47) 338 228

Templomkulcs: a parókián, vagy Szemán Andrásnénál, Kossuth út 72.

Vegyesbolt
Nyitva tartás: H-K: 6-11, 15-18 Sz: Zárva, Cs-P: 6-11, 15-18, Szo: 6-12
+36 (47) 338 496
Kulcsosházak Komlóskán az alábbi linken keresztül:

Erdőhorváti

A települést a tatárjárás után említik először, de már korábban is állt.

Az első írott adat 1353-ból való a településről, a pálosok ekkor építettek itt zárdát a Canonica Visitatio 1814. évi adatai szerint. E zárda romjai még a 15. században is láthatók voltak.

1398-ban Horváthyként említették, ekkor Debreő István és fiai voltak birtosai.

1647-ben I. Rákóczi György nejének, Lorántffy Zsuzsannának birtoka volt, ő kapott rá királyi adományt. A Rákóczi birtok elkobzása után a királyi kamaráé lett.

Később több birtokos váltotta itt egymást: herceg Bretzenheim, herceg Trautson, báró Beust, majd báró Beust Hedviga révén báró Waldbot Frigyes birtoka lett.

Erdőhorváti hajdani üveghutáinak nevét Óhuta és Középhuta nevű dűlői tartják fenn.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Erdőhorváti településen:


Csurgó kút

A polgármesteri hivatallal szemben alakították ki az ún. Csurgó-kutat, melyből ivóvíz folyik.

Pincesor

A katolikus templom mögött, a főutca egyik oldalán, a domboldalba vájt, hangulatos pincesor is látható, melynek közepében egy katonai emlékmű áll.

Filléres Fogadó
Temető u. 2. Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya elfogadóhely
+36 20 495 75 25
Siket Andor
+36 20 495 75 25
Rebeka Vendégház
Kassai u. 162.
(30) 463 3212
Görögkatolikus templom (a templomot a komlóskai parókus látja el)
Egres u. 21.
+36 (47) 338 228
Szikora Benedek görögkatolikus parókus
Régi lakóházak

Régi lakóházak láthatóak a falu komlóskai végén, a Hatház és a Kassai utcákon.

Hagyományos perec
Nagykert út 2.
+36 (47) 338 193
Soltész Árpád
+36 (30) 937 7395

Műhely: Kassai út 88.
Tel.: +36 (47) 338 445
E-mail: solteszperec@solteszperec.hu

Római Katolikus Templom
Egres út 5.
Tolcsva plébánosa, Kecskés Attila látja el a közösséget.

Templomkulcs: Lovász LászlóKossuth Lajos út 26. Tel.: +36 (47) 338 061

Községi Önkormányzat
Kassai út 98.
+36 (47) 338 151

E-mail: takacsg3@gmail.com

Sóbarlang
+36 (20) 2584 488 vagy +36 (20) 495 75 25
Siket Andor
Lovastanya Vendégház
Kassai út 74.
+36 (20) 495 7525

(Malom Bérnyaraló)
E-mail: andor@lovastanya.info
Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya elfogadóhely

Szent Erzsébet Emlékhely és pincefogadó
Temető u. 3
+36 (20) 495 7525

E-mail: andor@lovastanya.info
Az emlékhelyet Szőke Gábor plébános szentelte fel, az előtérben fali fülkében Szent Erzsébet kép látható.
A belső pincében menü fogyasztható.

Patakparti Kemencés Vendégház
Kassai út 127.
+36 (20) 584 0592

E-mail: patakparti.matiszne@mail.datanet.hu

Veterán Szálláshely
Kassai u. 74.
(30) 829 4089

Regéc

Regéc neve szláv eredetű, szarvat jelent. Regécet 1298-ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó.

Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. A kolostor 1612-ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert.

A várat a 13. században építette feltehetőleg az Aba nemzetség; 1307-ből származik róla az első adat. Egy időben a Rákócziak is birtokolták. II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. A szabadságharc bukása után az osztrákok több más várral együtt lerombolták. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Regéc településen:


Bakos Bertalan Vendégszálló
Fő út 86.
+36 (46) 387 552
Bakos Bertalanné
Községi Önkormányzat
Fő út 47.
+36 (46) 387 533
Juhász Marianna

E-mail: info@regec.hu

Csobogó Vendégház
3893 Regéc, Fő u. 80.
tel.: (30) 8626590 vagy (46) 420-948
Regéci vár
Csoportos étkezés
+36 (46) 387 533

Előzetes bejelentkezés alapján, az önkormányzat konyháján.

Római Katolikus Templom
Fő út 52.
+36 (46) 308 313
A katolikus közösséget a boldogkőváraljai plébános látja el: Polgár Ferenc

 

Templomkulcs: Juhász Ernő kántor

Gönci pálos kolostorrom
Római katolikus templom
Fő u.
Görögkatolikus templom
Fő utcáról letérni és átkelni a Regéc-patakon.
Sólyom kő és Amadé vár romjai
Regéc és Telkibánya közötti úton.
Juhász Marianna Vendégháza
Fő út 87/a.
+36 (46) 420 229
+36 (30) 483 7723
Szarvas Vendégház
3893 Regéc, Fő út 66.
(30) 958 0199 vagy (20) 231 1138
Karmanóczki András Vendégszállás
karmibandi@freemail.hu
(30) 598 3660
Karmanóczki András
(46) 786 078
Veronika panzió
Fő út 45.
+36 (46) 709 709
Tóth Lajos
+36 (30) 925 0084

E-mail: nyirplan@t-online.hu

Kispatak Vendégház
3893 Regéc, Fő út 3.
(20) 570 5153
Zita vendégház
3893 Regéc, Fő u. 22/a.
Tel: (46) 387-561 vagy +36 (30) 560 5128
Karmanóczki Ferencné

Telkibánya

Telkibányán újabb bélyegző hely is működik, mely a Szolgáltató füzetben nem szerepel, a Zempléni Pitvaros Pihenő vendégházban a Rákóczi u. 11 sz. alatt. Telefon: +36 46 423 001; +36 30 415 24 25

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Telkibánya településen:


1.sz. Gyermek- és ifjúsági tábor
Fürdő út 17.
+36(46) 388 507
Bodáné Rozgonyi Katalin
+36(30) 525 7017
Községi Önkormányzat
Nagy út 2.
+36(46) 388 502
Alexandriai Szent Katalin-ispotály
Hegyi u. 3.

A kulcs az önkormányzatnál kérhető.

Nagymama Vendégház
Rákóczi u. 6.
(30) 434 9066
Aranybánya Hotel
Dózsa Gy. u. 1/a.
+36 46 388 059; +36 30 303 4736
Ósva-völgye Vendégház
Kossuth u. 30.
+36 (30) 849 1674; osvavolgyevendeghaz@gmai.com
Aranybánya Panzió és Apartmanház
Dózsa Gy. u. 2.
+36 46 388 059; +36 30 487 0065; +36 30 303 4736
Református templom
Hegyi u. 12.
Aranybányászok emlékműve
Múzeum u. 15.

Nemes Sándor alkotása

Római Katolikus Templom
Rákóczi út
+36(46) 388 028
Plébános: Szabó László János
Aranygombos Fogadó
Múzeum u. 3.
+36 (46) 388 665; E-mail cím: aranygombosfogado@gmail.com
Tóth Apartman
Petőfi u. 80.
(70) 381 2767
Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjtemény
Múzeum u. 15.
+36 (30) 501 4257
+36 (46) 388 502
Trófeás Vendégház
3896 Telkibánya, Hegyi út 6.
+36 30 529 588 9
Mester Lászlóné
Ezüstfenyő Hotel
Szabadság út 11.
+36 46 388 506; +36 (30) 982 07 78
Vegyesbolt
Nyitva tartás: H-P: 7-17, Szo: 7-13, V: 9-11
+36(46) 388 086
Menyhért Zoltán
Katica Vendégház
3896 Telkibánya, Hegyi út 17.
+36 46 420 701
Bodáné Rozgonyi Katalin
+36 30 525 70 17
Veronika Vendégház
Petőfi u. 65.
+36 46 705 254; +36 (30) 315 0764; veronikavendeghaz.telkibanya@gmail.com
Kopjafás temető
Hegyi u.
Zempléni Pitvaros Pihenő
Rákóczi u. 11.
+36 46 423 001; +36 30 415 24 25
Polyák Rózsa

Hollóháza

A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először. A füzéri várhoz tartozott. Nevét a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században elnéptelenedett.

I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet. Ők szlovák telepeseket telepítenek a faluba.

1777-ben üveghutát alapítanak Hollóházán, ez a mai gyár elődje. A 19. században a kis üveghuták már nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemekkel, így a szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakítják át. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra.

Hollóházán található az Országos Kéktúra keleti végpontja.

2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1.740.387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Eszkárosra vezető közutat.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Hollóháza településen:


Csoportos étkezés
Rákóczi út 50.
+36 (47) 305 043

Előzetes bejelentkezés alapján, az iskola konyháján.

Porcelánfal
Általános Iskola, Rákóczi út 50.

Szász Endre alkotása.

Fazekas Ház
Szent László u. 1.
+36 (20) 420 1472

Egész évben várja az agyagmegmunkálást, korongozást kedvelőket, akár csoportokat is.

Porcelánkálvária
A templomhoz vezető úton.
Fehér Holló Kulcsosház
3999 Hollóháza, Szakmári u. 8.
(20) 3252 345 Bernáth Marietta vagy (70) 3299 125 Lovas Lászlóné
Érdeklődés személyesen: Lovas Lászlóné
Porcelánmúzeum
Károlyi u. 11.
Holló Panzió
Rákóczi út 26
+36(47) 305 129
Bodor Gyula
Római Katolikus Templom
Rákóczi út 1.
+36(47) 305 020
Templomkulcs: Nagy Gyuláné
+36(47) 305 122

Füzér plébánosaTóth Gábor látja el a közösséget.

Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.
Károlyi út 11.
+36 (47) 305 201/155 mellék, +36 (20) 240 7427

E-mail: kovacs.szilvia@hollohazi.hu
Porcelánmúzeum és alkotócentrum

Római katolikus templom
Rákóczi u. 1.
Tóth Gábor plébános
+36 (20) 362 3346
Hollóházi Kerámiagyártó Bt.
Szent László út 1-3.
+36 (20) 420 1691

E-mail: fazekashaz@mailbox.hu
Szolgáltatások:
interaktív fazekasműhely 10 fazekaskoronggal,
ajándékbolt.
Fagylaltozó, lángossütő és büfé a kerthelyiségben.

Szíveslátás Vendéglátás
3999 Hollóháza, Istványi u. 24.
Községi Önkormányzat
Szent László út 15
+3647505420
Üvegdíszítő Műhely
Szent László út 8.
+36 (47) 505 420
Nagy-Milic

A Nagy-Milic a Zempléni-hegység legmagasabb hegye, Magyarország és Szlovákia határvonalán. A Nagy-Milic hegycsoport növényföldrajzilag Magyarország egyetlen helye, amely a Carpatikumhoz, a kárpáti flóratartományhoz tartozik. Az itteni élőhelyek változatosságát a riolit- és andezit-mozaikokon kifejlődött erdőtalaj és a Kárpátok vidékét idéző hegyvidéki éghajlat biztosítja. Bár nagyon sok hátizsákos turista jön ide, még mindig ez az ország egyik legháborítatlanabb hegyvidéke. Viszont az emberi beavatkozás eredménye, hogy az egykori bükkösök helyére néhol már lucfenyőt telepítettek.
A Nagy-Milicen végződik a Sümeg-eszthely felől induló, az országot átszelő; országos kék jelzésű turistaútvonal. A hegy csúcsán álló obeliszken felirat hirdeti: Nagy-Milic 895 m. Ezen a helyen valamikor egy országzászló és egy fakilátó is állt. A csúcstó 400 méterre taláható a Kis-Milic, melyről csodálatos panoráma kilátás a Hegyközre. Tiszta időben 30 kilométerre levő települések is láthatók.
   

Volt Károlyi-vadászkastély
+36 (47) 370 032

Hollóháza határában, az egy részével már Szlovákia területére érő Nagy-Milic oldalán található a gróf Károlyi család egykori tulajdonát képező vadászkastély: László-tanya, amelynek névadója Károlyi László volt. Az 1945-46-os inflációs időszakban e kastélyban készítették elő a forint kibocsátását. A kastélyt szép arborétum övezi, melynek ékei az évszázados luc- és vörösfenyők, bükkök, tölgyek. A romantikus üdülőkastélytól gyalogút vezet a Nagy-Milicre, az ország legészakibb pontjára. Korábban szállodaként működött, ma magánkézben van, ezért sajnos nem látogatható.

Országos kék túra keleti végpontjának emlékműve
Rákóczi u.

Füzér

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll.A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.
A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A település fűzfákról kapta a nevét.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Füzér településen:


Éva Vendégház
Kossuth u. 40.
+36 47 370279; +36 (20) 315 9577; magyarieva60@gmail.com
Nagy-Milc Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság
Petőfi út hrsz 77/1
+36 (47) 540 014
Gréta Vendégház
Kossuth út 16.
+36 (47) 340 044
Novák Imre
Népi lakóház, tájház és skanzen
Szabadság u. 11.
Ilona Vendégház
Kossuth út 66/A
+36 47 340 085; +36 (20) 942 8685; ilonavhaz@freemail.hu
Református templom
Szabadság u. 11.
+36 (47) 340 119
Judit Vendégház
Kossuth út 35.
+36 47 340 141; +36 (70) 389 9740; j.vendeghaz@vipmail.hu
Római Katolikus Templom
+36 (47) 340 025

Plébános: Tóth Gábor
Templomkulcs: a plébánián, vagy Orosz Tóth Lászlóné, Árpád út 7.
Tel.: +36 (47) 340 307

Kék Túra Vendégház
Kék Túra Vendégház, Árpád u. 25.
+36 30 2854627
Római katolikus templom és zarándokszállás Füzér
Árpád utca 1.
+36 20 370 5662
Tóth Gábor plébános
Kőkuckó Vendégház
Petőfi út 26.
+36 (47) 340 108
Harda Károly
+36 (20) 576 8558
Tájház, Füzér múzeum
Szabadság út 11.
+36 (30) 663 8811
Kónya Vendégház
Kossuth út 27.
+36 (30) 663 8801
Valéria Kulcsosház
Kossuth utca 20
+36 47 340 101; +36 (30) 663 8804; valeriaoroszne@freemail.hu
Koronaőr Vendégház
Dózsa Gy. út 2/A.
+36 (47) 340 020
Kovács Jenő
+36 (30) 905 3940
Valéria Vendégház
Bethlen G. út 2.
+36 47 340 101; +36 (30) 663 8804; valeriaoroszne@freemail.hu
Kőrózsa Vendégház
Petőfi út 23.
+36 (30) 740 4034
Novák Emőke

E-mail: novem@freemail.hu

Vár
Kónya Ferenc
+36 (30) 663 8802

A Várhegynek pont a faluval ellentétes oldalán vezet fel az út, mely köves és meredek, de megéri felmenni.

Községi Önkormányzat
Rákóczi út 2.
+36 (47) 340 345, +36 (47) 540-047
Tóth Zsuzsanna
+36 (47) 540 013

E-mail: info@fuzer.hu

Vár-lak Vendégház
Kossuth út 15.
+36(47) 340 103
Jobbágyné Angyal Klára
+36(70) 772 2679
Mariska Vendégház
Petőfi u. 41.
+36 (70) 616 9186; info@eszakzemplen.hu
Várkert Vendégház
Vár út 7.
+36 47 370 558; +36 (70) 650 5220; +36 (30) 936 9878; bercsenyi.maria@freemail.hu

Alsómislye (Nižná Myšla)

A településen szálláslehetőség nem ismert.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Alsómislye (Nižná Myšla) településen:


Hostel Barno
Tolstého 22.
Római Katolikus Templom
Bejelentkezés: a Polgármesteri Hivatal elérhetőségén, három a nappal a tervezett látogatás előtt. Az önkormányzatnál csak szlovákul beszélnek.
Polgármesteri Hivatal
Obchodná 104
+421(55) 698 0124
Polgármester: Ludovit Grega
Szállás Alsómislye településen
Cím: 044 15 Nizná Mysla, Hlavná ulica 285. Kapcsolattartó: Paulina Lackova (csak szlovákul). Kapacitás: 3 két ágyas fürdőszobás szoba. Ár: 15€/fő/éj+20% ÁFA (Reggeli kérhető: 3€+20% ÁFA, vacsora nem kérhető).
+421 556 980098

Koksó-Baksa (Kokšov-Bakša)

 

1262-ben "Koxo" néven említik először, 1302-ben "Boxa" alakban szerepel. Később "Alsow és Felsow Baxa", illetve "Három Baxak" alakban is feltűnik. Neve személynévi eredetű, előzménye a szláv Kokeš és Bogšo személynév. Lakói favágással, kosárfonással foglalkoztak. 1324-ben egy malmot is említenek a falu területén. Lakosságát az 1739 és 1742 között tomboló dögvész teljesen kipusztította és újra kellett telepíteni. 1772-ben 11 háztartása volt. Koksó-Baksa néven 1773-ban említik először. A 18. században részben nemesi község, részben a Dessewffy család a birtokosa. 1828-ban 47 házában 344 lakos élt. Jellemzően mezőgazdasági település volt. A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengeretúlra.

Vályi András szerint "Külsõ Baksa. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kassai járásban. Határja jó termékenységû, de mivel a’ víz áradások határját gyakran elöntik, földgyeit, réttyeit, sõt néha magát is a’ helységet. Épûletre is fája nem lévén, második Osztálybéli."

Fényes Elek geográfiai szótárában "Baksa, (Koksó), tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 280 kath., 3 ref., 40 zsidó lak. Termékeny róna határ. F. u. Dézsy, Füzy, Diósy, s m. t. Ut. p. Kassa." 

1910-ben 190, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

A településen szálláslehetőség nem ismert.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Koksó-Baksa (Kokšov-Bakša) településen:


Csoportos étkezés
Előzetes bejelentkezés alapján. Az önkormányzatnál csak szlovákul beszélnek.
Római Katolikus Templom
Koksó-Baksa 46.
+421 (55) 699 4591
Templomkulcs: Peter Záleha
Polgármesteri Hivatal
Kokšov-Bakša 178
+421 (55) 699 9892
E-mail: koksov-baksa@stonline.sk
Polgármester: Cyril Hudák

Kassa

Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%)(2006).

Abaszéplak, Bárca,Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

Szolgáltatások/szolgáltató helyek Kassa településen:


Az érseki palota

Második épület az Erzsébet utca sarkától. Négy középkori polgárház helyén áll, építése a kassai egyházmegye megalapítása (1804) után kezdődött és 1809-ben már itt látták vendégül az esztergomi prímást. Többször át kellett építeni, így például az 1841- évi tűzvész pusztítása után. A század végén egy újabb ház megvásárlása után kibővítették a déli oldalát és itt helyezték el gazdag
könyvtárát, melyben értékes ősnyomtatványokat és okiratokat is őriznek. Az épület ekkor kapta barokk homlokzatát. A palota számos neves személyiséget látott vendégül, így például 1847-ben az ország nádorát, István főherceget, 1852-ben és 1857-ben I. Ferenc József császárt, 1918-ban pedig utolsó királyunkat, IV. Károlyt.

Az egykori jezsuita templom
A belvárosban, a Dómhoz közeli utcában is van egy szálláslehetőség, a weben van magyar nyelvű menüpontja is:
Az Orsolya-rendi apácák kolostora
A Csáky-Dessewffy-palota

A XIX. század elején építették ezt a dór oszlopos, erkélyes, egyemeletes épületet – előbb a Csáky, majd a Dessewffy grófok számára-, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető. A ház oromzatán látható a Csákyak címere, a nyakánál levágott, vérző, szakállas, bajuszos tatárfej, hátrafelé csüngő prémes süveggel.

City center
Dominikanske namestie 23/585
A Fekete Sas

A középkori alapokon - két korábbi, középkori ház helyén - épült, 2 emeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott.
A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is. A ház az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került. Kassára érkezése után itt élt és dolgozott a nagy nyelvújító, akire a homlokzaton 1994 óta kétnyelvű emléktábla – Bartusz György domborműve – utal. Megszállt a fogadóban 1845-ben Petőfi Sándor is. 
A szabadságharc leverése után a császári rendőrség foglalta el az épületet, egy részében börtönt rendezett be. Itt raboskodott 1852-53-ban Tompa Mihály költő, református lelkész is. A városi rendőrség egészen 1927-ig működött itt. 1945-ig népkonyhaként üzemelt. 1992. óta emeletén működik a kerületi műemlékvédelmi hivatal. 
A ház hátsó, udvari része jellegzetes kassai „hátsó udvar” hosszú, keskeny, nyitott folyosós épületszárny hosszú, keskeny udvarral, melynek túlsó vége már a következő utcára nyílik. 
A házban ma is Fekete Sas néven működik étterem, illetve itt dolgozik a Kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal is.

Déli kapu maradványai
A Ferenc-rendiek temploma

IX. Bonifác pápa levele is igazolja, hogy már 1402-ben működtek Kassán Ferenc-rendi szerzetesek. A szepesi káptalan függőpecsétes okirata megerősíti, hogy 1405-ben fennállott a templomuk és kolostoruk. Az eredeti gótikus templomból mára alig maradt meg valami. A templom mai arculatát az 1718-1724 között végzett restauráláskor alakították ki. Tornya – a Ferences-rendre jellemzően – az apszis és a sekrestye mellett emelkedik. Megkapó látvány a templom barokk homlokzatának ízléses díszítése. A főkapu felett Kassa címere látható, ami felett egy barokk díszítéssel keresztezett mély fülkében a keresztre feszített Jézust látjuk a latrokkal és más kálváriai alakokkal. A homlokzatot Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az oromfal szélét Szent Klára és szent Margit szobrai díszítik, míg az oromzat legfelső fülkéjében az angyalokkal körülvett Madonna kőszobra látható. I.Ferenc király 1804-ben hozta létre a kassai egyházmegyét, s a papnevelő intézet céljaira a Ferenc-rendiek templomát és kolostorát jelölte ki. Azóta szemináriumi templomként él a köztudatban. Említést érdemel, hogy kassai tartózkodásának idején II. Rákóczi Ferenc a lakásául szolgáló szemközti parancsnoki palotából előszeretettel kereste fel ezt a templomot, naponta itt végezte a reggeli ájtatosságát.

Gerster Béla szülőháza
A Hadik-Barkóczy palota
Magyar kollégium
2O-25 percre van a belvárostól tömegközlekedéssel. Beszélnek magyarul.
A hajdani Csáky-ház
Mária-szobor (Immaculata)

Közvetlenül a színház mellett található az 1723-ból származó Szeplőtelen Szűz Mária pestis-oszlop (Immaculata). A Mária-oszlop egy kis parkban áll és az 1709. és 1710. évi pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket. Az alkotás egyaránt felvonultatja a barokk szobrászművészet szépségét, valamint a szentek és angyalok újabb kori szobrait. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.

A kassai kormányprogram épülete, egykori vármegyeháza

A paloták egyik jellemző vonása, hogy fő homlokzatukon címer látható. A Vármegyeházát az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere díszíti, melynek épülete 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált. Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozitermét is rejti.

Orbán-torony
A Koldus-ház
Fő utca (Hlavná) 71.

A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen kialakított, íves, volutás párkánnyal lezárt képmező. Az ebben látható freskón szereplő, allegorikus alakok közül a jobb szélső Kassa címerével díszített pajzson nyugtatja kezét. Az épület legismertebb nevezetessége mégis a homlokzatot koronázó, igen díszes, tagolt timpanon csúcsán álló szobor. A meghajló és kalapját levevő koldus szobrához egy ismert városi legenda kapcsolódik, amely szerint a 19. század végén egy kassai koldusnak sikerült annyi pénzt összekéregetnie, hogy kortársai megdöbbenésére fel tudta építeni belőle ezt a házat. Az élet és a szerencse forgandóságára emlékeztetendő, házát e szoborral díszítette. E szobor kicsinyített mását ma az évente megrendezett, kassai televíziós filmszemle díjaként is kiosztják.

St. Elisabeth & Old City
Kuzmanyho 43.
A Lőcsei-ház
Szent Erzsébet Dóm
A Márai ház
Szent Erzsébet Plébánia
Fő utca (Hlavná ulica) 28.
+421 (55) 622 1555
Plébános:
Mons. ThLic. František Šándor
Idegenvezetés és pecsételés a Szent Erzsébet Dómban:
Hétfő: 13–17 óráig
Keddtől Péntekig: 9–17 óráig
Szombat: 9–13 óráig
Vasárnap: zárva
A Dóm minden nap 6 –19 óráig nyitva áll azok számára, akik imádkozni szeretnének.
A régi városháza
Szent Mihály kápolna
A Szepesi Kamara egykori székháza
Tourist Residence
Topoľova 16.
Az Andrássy-palota

A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket. 

A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky kassai építővállalattal. A sarokház hatalmas belvilágú földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma óriási alapterületű cukrászdát találunk. A ház emeletein lakások kaptak helyet. 

A helyi hagyomány szerint e házban született volna 1823-ban gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ill. osztrák-magyar közös külügyminiszter - ez egy ideig emléktábla is hirdette a ház kapuja fölött. Ezt 1945. után a csehszlovák hatalom eltávolíttatta. Véletlenül ezt éppen helyesen tették, mert valójában id. Andrássy Gyula az oláhpataki kastélyban született, nem pedig itt... 

A leíráshoz felhasználtuk Bauer György (Juraj Bauer): És múltak a századok... Emléktáblák és feliratok, címerek, szobrok, monogramok, jelek a házakon Kassán. Kassa, 2008. művét

Turisticka ubytovna K2
Sturova 32.
Az egykori Főkapitányok háza (Bornemissza ház)

A Főkapitányok Háza (Bornemissza-ház), nevezik Rákóczi-háznak is, már a 16. században állt, mai formáját a 18. században nyerte el. Az 1620-as években pénzverő házként működött, 1625-ben Wesselényi Ferenc nádoré, 1654-től a legfelsőbb magyar katonai méltóságok (főkapitányok) kassai székhelye. Kassai tartózkodásuk esetén Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szálláshelye.  1707 decemberében itt tartották a kuruc megyék országgyűlését. 1707-1708 fordulóján Rákóczi a Felső-magyarországi Főkapitányság palotájában lakott, s innen felváltva látogatta a szemben levő ferencrendi templomot, illetve kicsit lejjebb az édesapja, és Báthory nagymamájának kriptájául szolgáló jezsuita templomot. 1870-ben honvédlaktanya lett. Jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum otthona. A Műszaki Múzeum anyaga igen gazdag, gyűjteménye az 1945-ben elkobzott Magyar Műszaki Múzeum anyagára épül. Alapították 1942-ben, első igazgatója dr. Mihalik Sándor – a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója – volt, ő rendezte be.