Imádságok

Az Úr imája

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!

Az angyali üdvözlet

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, 
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, 
imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

A Szentháromság dicsőítése

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
Vagy énekelve:
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.

Nagy Doxologia

Dicsőség a magasságban Istennek, / és békesség a földön jóakarat az emberekben! / Dicsérünk téged, áldunk téged, imádunk és dicsőítünk téged. / Hálát adunk néked a te nagy dicsőségedért, Urunk, mennyei Királyunk! / Mindenható Atyaisten, egyszülött Fiú, / Úr Jézus Krisztus és Szentlétek Úristenünk! / Isten báránya, az Atyának Fia, / ki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk; / ki elveszed a világ bűneit, fogadd el a mi imádságainkat; / ki ülsz az Atyának jobbján, könyörülj rajtunk; / mert egyedül te vagy szent / te egyedül Úr, / Jézus Krisztus, az Atyaisten dicsőségére. Ámen. Mindennap áldunk téged és dicsérjük nevedet örökké és mindörökkön-örökké. / Add Urunk, hogy e napon minden bűntől megőrizzük magunkat! / Áldott vagy te Urunk, atyáinknak Istene! / dicséretes és dicsőséges a te neved mindörökké. Ámen. / Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, / amint tebenned bíztunk! / Áldott vagy te, Urunk taníts meg minket a te igazságaidra! / Áldott / vagy te, Uralkodó, oktass bennünket a te igazságaidra! / Áldott / vagy te, Szent világosíts meg minket a te igazságaiddal! Uram, menedékünk voltál nekünk nemzedékről nemzedékre. Én mondám: / Uram irgalmazz nekem és gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem teellened. Hozzád menekülék, Uram, taníts meg engem, hogy a te akaratodat cselekedjem, / mert te vagy az én Istenem, / mert nálad van az életnek forrása, / és a te világosságodban látjuk meg a világosságot. / Nyújtsd kegyelmedet a téged ismerőknek!

Az apostoli hitvallás

HISZEK EGY ISTENBEN,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

A hit, remény, szeretet fölindítása

Istenem, hiszek tebenned, mert örökké igazmondó vagy.
Istenem, remélek tebenned, mert végtelenül hű és irgalmas vagy.
Istenem, mindennél jobban szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy.

Ének a Messiásról és Előfutáráról

Áldott az Úr, atyáink Istene,*
mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
Erős szabadítót támasztott minékünk *
szolgájának, Dávidnak családjából. 
Amint szólott a szentek szájával, *
ősidők óta a próféták ajka által,
megszabadít az ellenség kezéből, *
mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket;
atyáinkkal irgalmat gyakorol, *
hogy szent szövetségére emlékezzék,
az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, *
hogy nekünk váltja be, amit ígért;
hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, *
neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban járjunk előtte *
napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, †
a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, *
mert az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját;
Az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét, *
hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől, *
amellyel meglátogat minket felkelő napunk a magasságból,
Hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, *
Lépteinket pedig a béke útjára vezérelje.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen

Magnificat

Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Mennyei király

Mennyei király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, 
minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!

Valóban méltó

Valóban méltó dicsérni téged, Istenszülő, / a boldogságost és szeplőtelent / és a mi Istenünknek Anyját, / ki a keruboknál tiszteltebb / és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, / ki az Istent, az Igét / sérülés nélkül szülted, / téged, valóságos Istenszülő, magasztalunk.

Könyörgés

Istenünk, te azt mondtad, hogy szívesen választod lakóhelyül a tiszta szíveket. Szent Erzsébet közbenjárására kérünk, kegyelmed alakítson minket, hogy méltó hajlékod lehessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Szent Efrém fohászai:

Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóravaló restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökkön-örökké. Ámen.

Jézus ima:

Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam!

Tizenkét életszabály Marburgi Kondárdtól Árpád-házi Szent Erzsébet számára

1. Önkéntes szegénységben viseld el türelmesen a megvetést.
2. Melengesd szíveden az alázatot.
3. Hagyj fel az emberi vígasszal, és a test örömeivel.
4. Légy irgalmas felebarátodhoz.
5. Szívedből és gondolataidból soha ne hiányozzék Isten.
6. Köszönd meg Istennek, hogy halála által megszaba- dított a pokloktól, és az örök megsemmisüléstől.
7. Mivel Isten Fia sokat szenvedett érted, hordjad te is türelemmel keresztedet.
8. Szenteld magad testestől-lelkestől Istennek.
9. Emlékezzél gyakorta arra, hogy Isten kezének műve vagy, ezért törekedj arra, hogy majd egyesülhessél Vele.
10. Amit te kívánsz az emberektől, hogy megtegyék érted, azt tedd meg te is őérettük.
11. Gondolj mindig arra, hogy rövid az emberélet, és a fiatalok éppúgy meghalnak, mint az öregek, ezért törekedjél szüntelenül az örök életre.
12. Bánd mindig bűneidet, és könyörögj Istenhez, hogy azokat bocsássa meg neked.

A zarándok imája

Simuljon előzékenyen lábunk alá az út,
és támogassa meg szél a hátunkat!
Arcunkat fürössze fényébe és melegébe a nap,
és bő eső itassa szomjas földjeinket!
Amíg újból nem látjuk egymást, Isten tartsa meg óvó tenyerén
szállásadóinkat és szeretteinket!
Ha pihenünk, hajoljon Isten hozzánk és tartson gyöngéden óvó tenyerén!
Urunk, segítsd lépteinket!

Uram, légy az utazó társasága,
irányadója az elágazásoknál!
Adj neki erőt, amikor elgyengül,
védelmezd veszély közben,
oltalmazd az út során,
adj árnyékot a nap hevében,
világíts a sötétségben,
nyújts vigaszt, mikor kedvét szegi
és szilárdítsd meg szándékában!
Ámen

Szent Erzsébet betege

Koldus jöve lázban vánszorogva
Wartburgban egy téli délután
Testén fekély, keze gyenge, csonka
Bú árnyék a felhős homlokán.

A vár népe messze elkerüli,
Irtózva fut tőle a cseléd,
A koldusnak lepergő könnyei
Nem hatják meg senkinek szívét.

Az udvarban összeroskad végre
A fáradtság és a kín miatt,
Ott öntözi sebeinek vére
A szegényes, vékony rongyokat.

De ki az, aki lehajlik föléje?
Mint égnek angyala,
Simogassa könnyes arcát szépen,
És vigasztalón imígy zeng szava:

„Jöjj velem te szegény elhagyatott,
Hát had kötöm be égő sebedet.
Földerítem bánatod homályát,
És ott leszek, míg meggyógyul sebed.”

A beteget felsegítve lágyan
Bevezeti a vár asszonya,
De nincs már hely a palotában,
Betegekkel telt minden szoba.

Nincs egyéb, csak édes férje ágya,
Nyugvóhelyet abban vet neki.
Habár urát messze útról várja,
A koldust az ágyba fekteti.

Ápolgatja, mosogatja szépen,
Déltájtól öreg estéjig.
Mire a toronyóra éjfélt kondul éppen,
A kifáradt gróf megérkezik.

A cselédek nosza, mindjárt szólnak,
„Uram, ágyad vérrel szennyezett!
Nincs egy kamra, hol tört tagjaidnak
Készítsünk egy kis nyughelyet!”

„Te fáradsz, míg a zivatar zúg,
Hogy boldogítsd néped, házadat.
S nincsen számodra hely,
Idegenek lakják váradat.”

Dühösen ront a gróf a szobába,
Nejét durva szóval illeti,
Hogy megnézze, ki fekszik az ágyba,
A redőket zordul szétveti.

Elsápad a gróf, remeg az ajka,
Szívében megáll a vérfolyam,
Az ágyban párnákba takarva,
A Megváltó vérző teste van.

Ott van még a szegek helye is rajta,
Fején a töviskorona,
Panaszos fohásszal megnyílt ajka,
Mintha szelíd búval szólana.

És Erzsébet ott áll szótlanul,
Feje fölött égi fény ragyog,
A gróf térdre borul,
Fönn boldog arccal mosolyognak a kis

Angyalok!

Zarándoknak lenni

 
(Egy apostoli szerzetes írásából)
Zarándoknak lenni, azt jelenti, hogy:
- kimegyek a saját földemről,
- megtapasztalom a szegénységet,  
kockázatot,
az ismeretlen gazdagságát
- megállok egy szent helyen Isten és útitársaim jelenlétében;
- csodálattal és hálával elfogadom Isten ajándékait:
a megtérést,
a gyógyulást,
az egységet,
a bátorságot,
az örömöt...
- és visszatérek saját földemreúj látásmóddal,
minden személyt és minden helyet szentnek látva,
olyannak, mint ami nagyobb szemntségre van híva;
a benső munka új erejével, hogy együtt keressük az Isten útjait,
hogy odaadjuk magunkat a jövőnek,
amelyben a szeretet Istene betölti életünket, világunkat.

Mary Abboth SSND