A Szent Erzsébet Út állomásai
Sárospatak Bodrogolaszi Komlóska Erdőhorváti Regéc Telkibánya Hollóháza Füzér Alsómislye (Nižná Myšla) Koksó-Baksa (Kokšov-Bakša) Kassa
Kassa
Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%)(2006).
Abaszéplak, Bárca,Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.
Szolgáltatások/szolgáltató helyek Kassa településen:
Az érseki palota
Második épület az Erzsébet utca sarkától. Négy középkori polgárház helyén áll, építése a kassai egyházmegye megalapítása (1804) után kezdődött és 1809-ben már itt látták vendégül az esztergomi prímást. Többször át kellett építeni, így például az 1841- évi tűzvész pusztítása után.
A század végén egy újabb ház megvásárlása után kibővítették a déli oldalát és itt helyezték el gazdagkönyvtárát, melyben értékes ősnyomtatványokat és okiratokat is őriznek. Az épület ekkor kapta barokk homlokzatát.
A palota számos neves személyiséget látott vendégül, így például 1847-ben az ország nádorát, István főherceget, 1852-ben és 1857-ben I. Ferenc József császárt, 1918-ban pedig utolsó királyunkat, IV. Károlyt.
A század végén egy újabb ház megvásárlása után kibővítették a déli oldalát és itt helyezték el gazdagkönyvtárát, melyben értékes ősnyomtatványokat és okiratokat is őriznek. Az épület ekkor kapta barokk homlokzatát.
A palota számos neves személyiséget látott vendégül, így például 1847-ben az ország nádorát, István főherceget, 1852-ben és 1857-ben I. Ferenc József császárt, 1918-ban pedig utolsó királyunkat, IV. Károlyt.
A belvárosban, a Dómhoz közeli utcában is van egy szálláslehetőség, a weben van magyar nyelvű menüpontja is:
www.k2kosice.sk/MG/index.php
A Csáky-Dessewffy-palota
A XIX. század elején építették ezt a dór oszlopos, erkélyes, egyemeletes épületet – előbb a Csáky, majd a Dessewffy grófok számára-, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető.
A ház oromzatán látható a Csákyak címere, a nyakánál levágott, vérző, szakállas, bajuszos tatárfej, hátrafelé csüngő prémes süveggel.
A ház oromzatán látható a Csákyak címere, a nyakánál levágott, vérző, szakállas, bajuszos tatárfej, hátrafelé csüngő prémes süveggel.
A Fekete Sas
A középkori alapokon - két korábbi, középkori ház helyén - épült, 2 emeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott.
A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is.
A ház az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került. Kassára érkezése után itt élt és dolgozott a nagy nyelvújító, akire a homlokzaton 1994 óta kétnyelvű emléktábla – Bartusz György domborműve – utal.
Megszállt a fogadóban 1845-ben Petőfi Sándor is.
A szabadságharc leverése után a császári rendőrség foglalta el az épületet, egy részében börtönt rendezett be. Itt raboskodott 1852-53-ban Tompa Mihály költő, református lelkész is. A városi rendőrség egészen 1927-ig működött itt.
1945-ig népkonyhaként üzemelt.
1992. óta emeletén működik a kerületi műemlékvédelmi hivatal.
A ház hátsó, udvari része jellegzetes kassai „hátsó udvar” hosszú, keskeny, nyitott folyosós épületszárny hosszú, keskeny udvarral, melynek túlsó vége már a következő utcára nyílik.
A házban ma is Fekete Sas néven működik étterem, illetve itt dolgozik a Kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal is.
A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is.
A ház az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került. Kassára érkezése után itt élt és dolgozott a nagy nyelvújító, akire a homlokzaton 1994 óta kétnyelvű emléktábla – Bartusz György domborműve – utal.
Megszállt a fogadóban 1845-ben Petőfi Sándor is.
A szabadságharc leverése után a császári rendőrség foglalta el az épületet, egy részében börtönt rendezett be. Itt raboskodott 1852-53-ban Tompa Mihály költő, református lelkész is. A városi rendőrség egészen 1927-ig működött itt.
1945-ig népkonyhaként üzemelt.
1992. óta emeletén működik a kerületi műemlékvédelmi hivatal.
A ház hátsó, udvari része jellegzetes kassai „hátsó udvar” hosszú, keskeny, nyitott folyosós épületszárny hosszú, keskeny udvarral, melynek túlsó vége már a következő utcára nyílik.
A házban ma is Fekete Sas néven működik étterem, illetve itt dolgozik a Kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal is.
A Ferenc-rendiek temploma
Fő utca 89.
IX. Bonifác pápa levele is igazolja, hogy már 1402-ben működtek Kassán Ferenc-rendi szerzetesek.
A szepesi káptalan függőpecsétes okirata megerősíti, hogy 1405-ben fennállott a templomuk és kolostoruk. Az eredeti gótikus templomból mára alig maradt meg valami. A templom mai arculatát az 1718-1724 között végzett restauráláskor alakították ki. Tornya – a Ferences-rendre jellemzően – az apszis és a sekrestye mellett emelkedik.
Megkapó látvány a templom barokk homlokzatának ízléses díszítése. A főkapu felett Kassa címere látható, ami felett egy barokk díszítéssel keresztezett mély fülkében a keresztre feszített Jézust látjuk a latrokkal és más kálváriai alakokkal.
A homlokzatot Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az oromfal szélét Szent Klára és szent Margit szobrai díszítik, míg az oromzat legfelső fülkéjében az angyalokkal körülvett Madonna kőszobra látható. I.Ferenc király 1804-ben hozta létre a kassai egyházmegyét, s a papnevelő intézet céljaira a Ferenc-rendiek templomát és kolostorát jelölte ki. Azóta szemináriumi templomként él a köztudatban.
Említést érdemel, hogy kassai tartózkodásának idején II. Rákóczi Ferenc a lakásául szolgáló szemközti parancsnoki palotából előszeretettel kereste fel ezt a templomot, naponta itt végezte a reggeli ájtatosságát.
A szepesi káptalan függőpecsétes okirata megerősíti, hogy 1405-ben fennállott a templomuk és kolostoruk. Az eredeti gótikus templomból mára alig maradt meg valami. A templom mai arculatát az 1718-1724 között végzett restauráláskor alakították ki. Tornya – a Ferences-rendre jellemzően – az apszis és a sekrestye mellett emelkedik.
Megkapó látvány a templom barokk homlokzatának ízléses díszítése. A főkapu felett Kassa címere látható, ami felett egy barokk díszítéssel keresztezett mély fülkében a keresztre feszített Jézust látjuk a latrokkal és más kálváriai alakokkal.
A homlokzatot Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az oromfal szélét Szent Klára és szent Margit szobrai díszítik, míg az oromzat legfelső fülkéjében az angyalokkal körülvett Madonna kőszobra látható. I.Ferenc király 1804-ben hozta létre a kassai egyházmegyét, s a papnevelő intézet céljaira a Ferenc-rendiek templomát és kolostorát jelölte ki. Azóta szemináriumi templomként él a köztudatban.
Említést érdemel, hogy kassai tartózkodásának idején II. Rákóczi Ferenc a lakásául szolgáló szemközti parancsnoki palotából előszeretettel kereste fel ezt a templomot, naponta itt végezte a reggeli ájtatosságát.
A Hadik-Barkóczy palota
A hajdani Csáky-ház
A kassai kormányprogram épülete, egykori vármegyeháza
A paloták egyik jellemző vonása, hogy fő homlokzatukon címer látható. A Vármegyeházát az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere díszíti, melynek épülete 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált.
Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozitermét is rejti.
Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozitermét is rejti.
A Koldus-ház
Fő utca (Hlavná) 71.
A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel.
Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen kialakított, íves, volutás párkánnyal lezárt képmező. Az ebben látható freskón szereplő, allegorikus alakok közül a jobb szélső Kassa címerével díszített pajzson nyugtatja kezét.
Az épület legismertebb nevezetessége mégis a homlokzatot koronázó, igen díszes, tagolt timpanon csúcsán álló szobor. A meghajló és kalapját levevő koldus szobrához egy ismert városi legenda kapcsolódik, amely szerint a 19. század végén egy kassai koldusnak sikerült annyi pénzt összekéregetnie, hogy kortársai megdöbbenésére fel tudta építeni belőle ezt a házat. Az élet és a szerencse forgandóságára emlékeztetendő, házát e szoborral díszítette.
E szobor kicsinyített mását ma az évente megrendezett, kassai televíziós filmszemle díjaként is kiosztják.
Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen kialakított, íves, volutás párkánnyal lezárt képmező. Az ebben látható freskón szereplő, allegorikus alakok közül a jobb szélső Kassa címerével díszített pajzson nyugtatja kezét.
Az épület legismertebb nevezetessége mégis a homlokzatot koronázó, igen díszes, tagolt timpanon csúcsán álló szobor. A meghajló és kalapját levevő koldus szobrához egy ismert városi legenda kapcsolódik, amely szerint a 19. század végén egy kassai koldusnak sikerült annyi pénzt összekéregetnie, hogy kortársai megdöbbenésére fel tudta építeni belőle ezt a házat. Az élet és a szerencse forgandóságára emlékeztetendő, házát e szoborral díszítette.
E szobor kicsinyített mását ma az évente megrendezett, kassai televíziós filmszemle díjaként is kiosztják.
A Lőcsei-ház
A Márai ház
A régi városháza
A Szepesi Kamara egykori székháza
Az Andrássy-palota
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket.
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky kassai építővállalattal. A sarokház hatalmas belvilágú földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma óriási alapterületű cukrászdát találunk. A ház emeletein lakások kaptak helyet.
A helyi hagyomány szerint e házban született volna 1823-ban gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ill. osztrák-magyar közös külügyminiszter - ez egy ideig emléktábla is hirdette a ház kapuja fölött. Ezt 1945. után a csehszlovák hatalom eltávolíttatta. Véletlenül ezt éppen helyesen tették, mert valójában id. Andrássy Gyula az oláhpataki kastélyban született, nem pedig itt...
A leíráshoz felhasználtuk Bauer György (Juraj Bauer): És múltak a századok... Emléktáblák és feliratok, címerek, szobrok, monogramok, jelek a házakon Kassán. Kassa, 2008. művét
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky kassai építővállalattal. A sarokház hatalmas belvilágú földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma óriási alapterületű cukrászdát találunk. A ház emeletein lakások kaptak helyet.
A helyi hagyomány szerint e házban született volna 1823-ban gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ill. osztrák-magyar közös külügyminiszter - ez egy ideig emléktábla is hirdette a ház kapuja fölött. Ezt 1945. után a csehszlovák hatalom eltávolíttatta. Véletlenül ezt éppen helyesen tették, mert valójában id. Andrássy Gyula az oláhpataki kastélyban született, nem pedig itt...
A leíráshoz felhasználtuk Bauer György (Juraj Bauer): És múltak a századok... Emléktáblák és feliratok, címerek, szobrok, monogramok, jelek a házakon Kassán. Kassa, 2008. művét
Az egykori Főkapitányok háza (Bornemissza ház)
A Főkapitányok Háza (Bornemissza-ház), nevezik Rákóczi-háznak is, már a 16. században állt, mai formáját a 18. században nyerte el. Az 1620-as években pénzverő házként működött, 1625-ben Wesselényi Ferenc nádoré, 1654-től a legfelsőbb magyar katonai méltóságok (főkapitányok) kassai székhelye.
Kassai tartózkodásuk esetén Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szálláshelye.
1707 decemberében itt tartották a kuruc megyék országgyűlését. 1707-1708 fordulóján Rákóczi a Felső-magyarországi Főkapitányság palotájában lakott, s innen felváltva látogatta a szemben levő ferencrendi templomot, illetve kicsit lejjebb az édesapja, és Báthory nagymamájának kriptájául szolgáló jezsuita templomot.
1870-ben honvédlaktanya lett.
Jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum otthona. A Műszaki Múzeum anyaga igen gazdag, gyűjteménye az 1945-ben elkobzott Magyar Műszaki Múzeum anyagára épül. Alapították 1942-ben, első igazgatója dr. Mihalik Sándor – a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója – volt, ő rendezte be.
Kassai tartózkodásuk esetén Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szálláshelye.
1707 decemberében itt tartották a kuruc megyék országgyűlését. 1707-1708 fordulóján Rákóczi a Felső-magyarországi Főkapitányság palotájában lakott, s innen felváltva látogatta a szemben levő ferencrendi templomot, illetve kicsit lejjebb az édesapja, és Báthory nagymamájának kriptájául szolgáló jezsuita templomot.
1870-ben honvédlaktanya lett.
Jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum otthona. A Műszaki Múzeum anyaga igen gazdag, gyűjteménye az 1945-ben elkobzott Magyar Műszaki Múzeum anyagára épül. Alapították 1942-ben, első igazgatója dr. Mihalik Sándor – a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója – volt, ő rendezte be.
Az egykori jezsuita templom
ujszo.com/cimkek/szulofoldunk/2004/03/18/elo-mult-a-premontreiek-kassai-temploma
Az Orsolya-rendi apácák kolostora
City center
Dominikanske namestie 23/585
Déli kapu maradványai
Gerster Béla szülőháza
Magyar kollégium
2O-25 percre van a belvárostól tömegközlekedéssel. Beszélnek magyarul.
https://sites.google.com/site/iskolaipari/kollegium/elerhetoseg
Mária-szobor (Immaculata)
Közvetlenül a színház mellett található az 1723-ból származó Szeplőtelen Szűz Mária pestis-oszlop (Immaculata). A Mária-oszlop egy kis parkban áll és az 1709. és 1710. évi pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket. Az alkotás egyaránt felvonultatja a barokk szobrászművészet szépségét, valamint a szentek és angyalok újabb kori szobrait. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.
Orbán-torony
St. Elisabeth & Old City
Kuzmanyho 43.
Szent Erzsébet Dóm
Szent Erzsébet Plébánia
Fő utca (Hlavná ulica) 28.
+421 (55) 622 1555
www.dom.rimkat.sk/kontakty/
Plébános: Mons. ThLic. František Šándor
Idegenvezetés és pecsételés a Szent Erzsébet Dómban:
- Hétfő: 13–17 óráig
- Keddtől Péntekig: 9–17 óráig
- Szombat: 9–13 óráig
- Vasárnap: zárva
A Dóm minden nap 6 –19 óráig nyitva áll azok számára, akik imádkozni szeretnének.
Idegenvezetés és pecsételés a Szent Erzsébet Dómban:
- Hétfő: 13–17 óráig
- Keddtől Péntekig: 9–17 óráig
- Szombat: 9–13 óráig
- Vasárnap: zárva
A Dóm minden nap 6 –19 óráig nyitva áll azok számára, akik imádkozni szeretnének.
Szent Mihály kápolna
Tourist Residence
Topoľova 16.
Turisticka ubytovna K2
Sturova 32.
Szent Erzsébet élete
Szent Erzsébet Út
Zarándoklat
